Létem méla ritmusa/a havas csúcsokig hág,/ha kitárja szirmait/gyönyörű Orchideád!-/*/Bódító nektárját/nyelvemre véve,/nem por-korban élek,/hanem tündérmesékben!-/*/Bimbóit ízlelem,/ajkait csókkal halmozom,/s érzem,hogy szeret!/mert lehúz,elnyel,/mint kéjes rianás/a meredek gleccserfalon.-/*/Imádlak Kisvirág,/mint Istenek az /ambrózia gyökerét!-/S óhajtalak Szívemből,/mint Ég,a Föld/vibráló természetét.-/*/Csak akkor teljes/minden Született Élet,/ha a Szerető szeret,/s Lelke,a Szeretetté lett!-/Mindörökké EMBER!-/ -K-ROY-
Orchidea-virágzás
2010.12.11. 11:19A bejegyzés trackback címe:
https://en-ter-idoanalogia.blog.hu/api/trackback/id/tr962508558
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Handi Péter - FOKFÖLDI IBOLYA 2010.12.12. 11:18:21
A cserépben nyíló fokföldi ibolyát anyja halála után A. hozta el a lakásból, mint olyan örökséget, ami a maga módján folytatja az életet. A sűrű, húsos, mélyzöld levélcsomókat szétültette, szaporította. Húsz éven át a fürdőszoba mosdótáljának káváján z...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.