Nagy bűnt követtem el,

mikor Számodra

szó nélkül mentem el!-

S látszólag, ok nélkül

megtagadtalak,

s Te nem mondhattad:

apám!-miért e zord falak?!-

A Múltat,s okát Te

meg nem fejtheted!-

De, örülök,hogy szép,

s egybeforrt volt

eddigi Életed!-

És ami Véredre tartozik,

az,okos eszedben

bőven kamatozik!-

Hibám már ki

sosem javíthatom,-

az ott csüng billogként

eddigi sorsomon.-

De,zaklatott lelkemnek hála,

hogy sosem nyugodott,

s megtalált-s boldogan,-

életem alkonyára.-

Hitellel kimondani

nehéz-hogy szeretlek!-

De, része voltál

mindíg is- széttépett,

megalázott szívemnek!-

S,hogy az Időnk

mit hoz ezután?-

Karina-életem,- ez

Rajtad múlik csupán!-

           -K-ROY-