Törékeny nádszála tavi világon,-érzékeny kisvirágegy vékony hanga-szálon,vízből pattant tündérrózsa,de,ha kinyitja száját,menekülj az első szóra!- Mert éles a nyelve,mint a most fent borotva,vág az esze nyomban,s torka elnyel,minta feneketlen morotva,-s,ha szóval győzni…

A hanyagul ledobottkopottas farmermost nem feszül combodon,-a fogasra akasztottkacér köntösödmost átnéz a gondokon,-mindenütt csak a helyed kiáltoz,meghasonlott az Időegy levéltelen fához!- Ami buján vigadt,most szomor-zugba tévedt,-ami Nap tüzével égett,búcsúddal…