Mindig prímszámokkal
írhattam le Életem ! -
Egyedül voltam Önmagammal,
s az Akarat Számegyenese
volt az örökös Végtelen!-
Nem volt Perspektíva, csak
az Integrált Sorscsapás,-
s, ha tükörbe néztem,
rám kacsintott bambán
egy kétségektől gyötört
szánalmas Hasonmás!-
Mert,elhitették velem,
hogy Nekem az a jó,
mi testet-Lelket emészt,
s ne keressek Célokat,
csak mi botor, együgyű,
s mi Értelemnek csenevész!-
Mételyezték Tudatom
álszent illúziókkal,
s csábították Lelkem
olcsó ebnek-valókkal!-
De vége, vége e kornak!-
Vége a hamis "forradalomnak"!-
Mely tört lelkek porában
kéjjel élte Nászát,
s a sárba tiporta
az Ember Örökét, Becsét,
s büszke Hagyományát!-
Még van Remény a
Krisztusi feltámadásra!-
Még van Idő az
Isteni hálaadásra!-
Még van Esély egy
végső Fellángolásra,
ha Hű a Szív,
s Bátor a Kar,
az Emberi Megtisztulásra!!!-