Hetekig meg nem ismertél,

s csupán gondozódnak hittél ! -

Ám, egy éve - e napon

fiadként csókoltál, s

egykor volt - szeretettel öleltél . -

 

Én tudtam, hogy búcsúzol,

s rám már nem haragszol ! -

Mikor suttogtad köszöneted ,

azt hittem akkor,hogy

- bár erős a Szívem -

mégis Magaddal viheted ! -

 

Kezeid könnyeimmel mostad,

mikor göcsörtös ujjaiddal

arcom gyengéden simogattad ! -

Utolsó pillantásod

még Hírt vitt e

Múló Világról .-

Aztán elaludtál örökre, -

lemondva Életről, s a

fájó kín-halálról .-

 

Szerettelek Anyám !-

Mindig is imádtalak ,

bár állottak közöttünk

áthághatatlan falak .-

Halálod Lelkembe

mély sebet vésett,

bár arcomra rajzolta

a hajdani szeretetlenséget ! -

     De örökké őrzi

     Gyermek-kori Szívem

     a rajongva Szerető Éned ! -

 

            Nyugodj ISTEN igaz kegyelmében !

 

                   -K-ROY-  

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://en-ter-idoanalogia.blog.hu/api/trackback/id/tr324726312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása