Bölcselet

 2010.12.17. 17:27

Csak a tudás vágyik/fényre és szabadságra,-/de a nem tudásnak végtelen/a tűrő-és sötétséghatára!-/*/Csak az Értelem alkothat /mozgó IDŐ-t,s álló TERET,/mit az értelmetlen,béklyóként/mint a barom,magára vehet!-/*/Naponta kapjuk ajándékként,/az új,meg új lehetőséget,/hogy Énünkkel harmóniában/átírjuk a régi Sötétséget.-/*/De az ostoba csak sír és jajgat,/mert mindíg másra hullik/a dicsőség-harmat,-/s míg a bölcs megél/száraz kenyéren,/a balga éhen hal/a lakodalmi ebéden!-/*/ Konklúzió: a TUDÁST /megtanulni nem lehet,/azt naponta kapjuk,/mint Isteni kenyeret,/s csak készségünk van/az ismeret-halmozásra,/hogy hajlamosak lehessünk/a földi alkotásra!-/  A FÉNY SEM RAGYOG MAGÁTÓL!!!

           -K-ROY-

A bejegyzés trackback címe:

https://en-ter-idoanalogia.blog.hu/api/trackback/id/tr412522327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása