Volt egy álom-utunk
a földi menyországba,
amikor fejest ugrottunk
az izzó Káma-szútrába!-
Bétellel kínáltalak,
s Te szerelem-nektárt adtál,
nászra tárult kelyhed
tüzesebb volt a Napnál!-
Ajkaiddal Pán sípján
andalító dalt játszottál,
míg önfeledt kéjjel időztem
a gyönyör-jászolnál!-
Mohón csüngtem
virágod hamvas szirmain,
míg vadul vonaglott tested
a sikolyok hullámain.-
S nászunk édes mámorában
átpihegtük magunkat
a vágyainkba rejtett
Földi Valóságba!!!
Egymásnak az Idő
nem múló zálogát adtuk,
s csak rajtunk áll, hogy
a Múltnak,vagy a Jövőnek hagyjuk!-