Kik testükről

a bőrt is leizzadják,

s gyermekük jövőjéért

a vérüket adják,

megérdemlik a Glóriát,-

s az Idő oltára előtt

a magasztaló imát!-

Kik az Igát húzzák

némán,fogszorítva,

s feszült izmuk

a Holnap kútja,

megérdemlik a Glóriát,-

s az Idő oltára előtt

a magasztaló imát!-

Kik a Haza kerekét

csak előre tolják,

s az áldozatot kiváltságként

soha nem latolják,

megérdemlik a Glóriát,-

s az Idő oltára előtt

a magasztaló imát!-

De kik, csak folyvást

a napon henyélnek,

s az árnyéktól rettegve

mások vérén élnek,

átkozott sorssal bírnak,

amikor pokoli ítélettel

az új Idők új dalokat írnak!-

S kik, potomért vesznek,

de kincsekért adnak,

s az Idő tengelyére

erővel sosem hatnak,

átkozott sorssal bírnak,

amikor pokoli ítélettel,

az új Idők új dalokat írnak!-

Mert Isten az Életet

Időben teremtette,-

s munkája gyümölcsét

sosem felejtette!-

Hát hogy'  hagyhatnánk mi

tétlenségben az Élet zálogát?-

Mikor e bűn, ordítva

          az Egekig kiállt!-

      -K-ROY-