Jeltelen számokkal,
s szakadt betűkkel
fogalmazódik az Élet,-
tétova léptekkel,
de bátor szívvel küzd,
aki e labirintusba "téved".-
Nehéz az út
és száraz a közöny,
a faltól-falig Világban,-
s kevés az öröm,
de elnyúz a bú
a kényszerítő vakságban!-
Ha érzed a talajt,
s eszmélni akarsz,
hogy terheid csillapítsd,
hát kapsz eléd egy falat,
s egy téves alagutat,
hogy kínjaid gyarapítsd!-
Mert a "trónon" mindíg
álnokok ülnek,
s ülnökök állnak,
ha Létedben ítélnek,
s nem lehetsz jó,
sem életre való,
ha érdekekről
fontoskodva beszélnek.-
És hiába a harcod,
ha nem ismerik arcod
a VIP-privilégiumban,
de elfolyhat véred,
s búcsút inthet pénzed
a hamis Elisiumban!-
Mert,addig tart a vakság,
míg szemed teleszórják
az ál-érdekek egoista porával,
de véget ér a bűbáj,
s az Igazság lesz úrrá
a Teremtő egy-igaz Napjával!