Kénytelen józanságban

élni e gőgös világban,

s megfontolt léptekkel

botorni a rögös Mában

erős jellem-nem vitás!-

De, megéri-e az

Istenítő hasonlás?-

Vagy jobb olykor

delíriumban élni,

s hagyni a gondot

magától enyészni?-

Örök emberi dilemma,

ha az elfásult kedvet

akasztjuk horogra.-

De akkor,

mivé lesz a tekintély,

s a büszke becsület?-

Kába fővel

nem alkotunk Jövőt,

s nem adhatunk

gyermekünknek kenyeret!-

Jobb hát a nehéz,

de tisztes kiállás,-

mint a cefre-szagú

bénító vegetálás!-

Hol nyomorult a Lélek,

s a Lét hangjai,

csak távolról zenélnek!-

Mert az Élet,

a küzdelemről szól!-

Nem tűri a henyét,

s azon átgázol,

de magasztalja az

örökös változást,

s imádja az állandó

újra-fogamzást!-

          -K-ROY-