Ha kilábal végre
az Ember a "sírból",
s nem lesz több éh'
és szomorú Vég,
majd felsejlik itt-ott
az Élet-reménye,
hogy nem csak a
pénzről szól mindaz,
mi Éltünkben szép!-
Ha meglesz a célja
minden foganatnak,
s nem kell küzdeni
a Lét-percekért,
értékké válik
a Szeretet is nyomban,
s nem adjuk olcsón,
csak érdemekért!-
Mert,nemtelent és aljast
egy Szív sem fogad,
megaláz és elvet,
mint vad sarjakat.-
De,javulni lehet,
s az Dics' igazán,
mert felemel és hallgat
a Múlt rossz-okán!-
Majd,ha forróság ölel,
hogy azzá születtünk
mit Teremtőnk képmása
adott nekünk,
nem lesz több gondunk,
ha Idővé válunk,
mert Istenben Lelkünk
egy Mi-vé egyesül!-